Utolsó Demó歌词-4MA

Utolsó Demó歌词由4MA演唱，出自专辑《Utolsó Demó》，下面是《Utolsó Demó》完整版歌词！

Utolsó Demó歌词完整版

Köszönöm hogy voltál!

Köszönök én mindent mindennek okánál fogván,

Köszönöm hogy veled rughattam a bőrt,

Ha elestem nyújtottad kezedet,

És Köszönöm hogy hallhattam az összes köszönetedet.

De te, de te,

Ha nem lettél volna,

Sok klipp, sok terv, sok álom biztos hogy nem lenne.

Ágyat is adtál ha kellett,

Fogadtál sok szeretettel!

Kocsidban a demóim szaggatták a hagfalad reggelente,

Volt hogy már sok voltál, volt hogy meg kevés,

Most már sajnos az utóbbiból többet fúj a szél felénk.

Az emléked megmarad, vele együtt a kedvenc számod,

Amit ha hiányzol akkor a fülesemen lejátszok!

Köszönöm hogy voltál, segítettél!

Nehéz végig nézni hogy nélküled áll minden amit felépítettél!

Már nem adsz a hátsó kertünkben ölelést,

Én nálad jobb nagybátyót a világon nem is kérhetnék!

Köszönöm hogy voltál,

Köszönjük hogy voltál,

Köszönöm hogy voltál,

Köszönjük hogy voltál,

Köszönöm hogy voltál,

Köszönjük hogy voltál,

Köszönöm hogy voltál,

Köszönjük hogy voltál!

Több kisfaluban mennyi szív rögtön megszakadt,

A hír hallatán mennyi család sírta át a paplant.

Reggeli telefon csörgés,

Az anyám zokog.

A hírt kábult fejjel még nem veszem zokon,

Mert én éreztem hogy minden rendben van,

Hogy minden jól megy.

Biztos partot értél, biztos híradóban arról szó lesz,

Hogy te túlélted, és elsétáltál egy piros telefon fülkéig,

De nem volt nálad apró ezer nem tudtál minket elérni,

Tegnap láttalak az asztalunknál álmomban,

És tudtam hogy csak álom.

Álmomban tudtam hogy csak az agyam vetít elém egy képet,

Már akarat nélkűl is manifesztálom,

De az álom még is megsíratott,

Felkelve könnyeim látom az ágyon.

Vissza aludtam, hisz szemem még álmos,

Vissza takarja a hold fénye szempillámra az esti fátyolt,

Es újra láttalak,

A konyha előtt álltam,

Borostás szakállad felett utoljára láttam mosolyogni szádat.

A parkettan összerogytam, és bőgve néztelek,

Mire kimondhattad volna hogy sajnálom.

Én már felébredtem.

Áhhhh.

Semmit sem ér te nélküled az egész,

Ha nem láthatom már az arcodon az utamnak sikerét.

Tudom, te akartál legjobban látni parkban engem,

Azon vagyok hogy e számod egy egész nép zengje.

És meg tudja hogy a nagybátyám milyen ember ( volt),

Aki segített bármikor de tényleg bármikor amikor kellett,

A koncerten majd felnézek az égre,

Hátha arcodat meg látom.

Hátha büszkén mos el az általad gerjesztett zápor.

18 év után melléd költöznék nyáron,

De nem látlak már egy ideje attól a kurva Dunától,

Annyi mindent írhatnék e számba.

Hogy egy egesz koncert idő alatt csak ezt a számot játszam,

De minden véget ér, így kezeim leveszem a húrrol.

De még a zongora a fülembe egy gyönyörű dúrt dúdol.

Köszönök mindent, de tényleg mindent amit tőled kaptam,

Köszönöm hogy ezt az ukulelét is nekem adhattad,

Csak is miattad megfogom csinálni,

Mondd, miért nem tudtál magadra jobban vigyázni.

Köszönöm hogy voltál,

Köszönjük hogy voltál,

Köszönöm hogy voltál,

Köszönjük hogy voltál,

Köszönöm hogy voltál,

Köszönjük hogy voltál,

Köszönöm hogy voltál,

Köszönjük hogy voltál!

Házad üresen teng, gyönyörűen félbe hagyott kerttel,

A fű szépen kinőtt amit vetettél saját kezeddel.

A hírt hallva, otthonodhoz érve,

A konyha mintha magától főzött volna meg.

Ott hagyott maradék , és nincs egy szál lélek.

A szobákat utoljára még átnézem.

Meg a tájképet, mit a házad fest.

Családias házad lett.

Fent Büszke lehetsz rá hogy az akaratod a mai napig nem fáradt el,

Nagyapám és köztem fal van, de hallom sírását,

Nagyanyám és köztem fal van, még is hallom az imáját,

Vörös szemekkel gyűlünk együtt az édesapám köré,

Anyukám szájából hallani hogy, nincs már kisöcsém.

Már csak egy kép vagy a parton gyertyákkal körbeölelve.

Bárcsak a gyertyák helyett mi tehetnék ezt szemtől szemben,

Búcsú virágoknak csokrai szálakra bontva.

Minden ismerős nemakarva dunába dobja.

De hullámoknak habjai mind a partra sodorja,

Mint ahogy téged is,

Mint ahogy teged is.

Ezek az utolsó sorok remélem eljutnak hozzád a mennybe.

Büszkén fogom viselni nevedet a nevemben,

Példaképem voltál kisgyerek korom óta.

Olyan autókat házakat akartam mint amilyenek neked voltak,

Megigérem hogy nem fogok megváltozni,

Mert tudom hogy azert segítettél hogy ezt megtudd gátolni.

Várunk vissza lábtengózni,

Várunk vissza lábtengózni!

Ez az utolso demo amit nem küldök át ,

Eddig se küldtem,

Úgy sajnálom!

Ez az utolso demo amit nem küldök át ,

Eddig se küldtem,

Úgy sajnálom!