Isten Csodája (Live)歌词-木楼合唱团&彭孟贤

Isten Csodája (Live)歌词由木楼合唱团&彭孟贤演唱，出自专辑《木色》，下面是《Isten Csodája (Live)》完整版歌词！

Isten Csodája (Live)歌词完整版

Ameddig a történet csillaga

Röpíti a multakba sugarát:

A szem saját kezünkben mindenütt

Saját szivünkre célzó gyilkot lát,

S ez öngyilkos kéz hányszor szálla ránk!...

Isten csodája, hogy még áll hazánk.

Igy hordozunk sok százados sebet,

Keblünk soha be nem gyógyúlhatott;

Mérget kellett mindenkor innia,

Ki sebeinkre önte balzsamot.

Valami rosz szellemtől származánk!

Isten csodája, hogy még áll hazánk.

Ott foly Sajó... oly görbén kanyarog,

Mint ember, aki görcsben haldokol;

Ott haldokoltunk, vérünk ott szivá

Az óriási nadály, a mogol,

S holttesteinket fölfalá a láng!

Isten csodája, hogy még áll hazánk.

S ott van Mohács... ott nyomta a királyt

Sárkoporsóba páncéla s lova,

S készűlt számunkra a ledőlt király

Kardjából a rettentő zabola,

Melytől még most is ég és vérzik szánk!...

isten csodája, hogy még áll hazánk.

Mi lesz belőlünk?... ezt én kérdezem,

De mily kevesen gondolnak vele.

Oh nemzetem, magyar nép! éltedet

Mindig csak a jó sorsra bízod-e?

Ne csak istenben bízzunk, mint bizánk;

Emberségünkből álljon fönn hazánk!